1. <előző tagadáshoz kapcsolódva:> szintén nem. éva nem szólt, ica sem; nem bántom, hozzá sem érek. | ▸ sem nem nem jött, sem nem írt. | páros, es. többszörös haszn. sem így, sem úgy nem jó. | <kif-ekben, se alakban.> ▸ sem éjjele, sem nappala ▸ sem inge, sem gallérja ▸ sem több, sem kevesebb | <elhallgatott előzményre utalva.> az sem baj, ha reggel jössz! ▸ ezt sem nekem mondták | <magyarázó, ill. helyesbítő tartalmú tagadó m kapcsolására:> nem is. nincs vége, azaz még meg sem kezdődött.

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon (le)fokozó értelmű tagadó m-ban.> mindent elhoztam, a tollat sem felejtettem el.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tagadás kif-ére.> ha kérnék, sem adnám.

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> nem. nem tudom, jó-e vagy sem.

5. ▸ sem is meg sem is hallotta.

1. <nyomatékos tagadás kif-ére.> eszembe sem jut; ▸ mondanom sem kell ▸ közel sem távolról sem ▸ egy cseppet sem ▸ szót sem érdemel ▸ azért sem azért sem adok!; ▸ akár sem ha akarod, akár el sem adom!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> semmit sem lát; sehogy sem győzi. | <harmadik tagadó szóként.> nem jön senki sem. | ritk <a ki, mi névm után, nyomatékos tagadás kif-ében.> mit sem tud róla.

1. igavonóként haszn., kifejlett, herélt szarvasmarha. ▸ hat ökörrel sem

2. durva | felháborítóan buta személy. | (jelzőként) az az ökör haverod.

[ tör ]

1. vmely eszközt használva. tollal [ír]; bottal [jár]. | <műveltető igék mellett:> valakivel mint a cselekvés végrehajtójával. [írat] a fiával.

2. valakinek, valaminek a társaságában. [sétál] a férjével. | úgy, hogy valamit hoz, visz. [megjött] a hírrel.

3. (külsőleg) valamilyen állapotban. [borzas] fejjel. | valakit, valamit a jelzett helyzetben, állapotban tartva. gyerekkel [a karján]; fejjel [lefelé].

4. vmely időszakban, időpontban. ősszel; elsejével [elmegy]. | cselekvés, történés stb. befejeződésekor. [a munka] végeztével.

5. valamilyen módon. zajjal [jár]. | (szn -s képzős származékának szjeles alakjához) vhány egyedből álló csoportokban. ötösével [jönnek].

6. valamilyen mennyiségben. százával [adják]; [vett] egy marékkal. | (hasonlításban) valamilyen mértékben. valamivel [jobb]; tíz évvel [előbb].

7. valaminek a következtében. lábtöréssel [kórházba került].

8. valamilyen körülmények között. [kedvező] feltétellel [indul].

9. valakivel szemben, valaki iránt. mindenkivel [kedves].

10. <vonzatként.> [ellenkezik] az apjával; [törődik] az üggyel; [közöl valamit] a főnökkel. | <vonzatszerűen, nu-val.> családjával [együtt]; a bolttal [szemben].

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. valami a természetének, rendeltetésének megfelelően működik. nem hat(ott) a gyógyszer.

2. ▸ hat valakire, valamire te tudsz hatni (rá). | vál <eszme, alkotás> alakító, irányító erejű. művei ma is hatnak. | ▸ hat valakire sok íróra hatott.

3. a tudatban valaminő állapotot idéz elő. kiábrándítóan hat. | vál esztétikailag vhogyan érvényesül, mutat. ez a váza jól hat.

4. valami(lyen)nek látszik, feltűnik. frissnek hat; úgy hat, mintha ...

5. vál térbelileg vmeddig terjed, eljut. messzire hat a hangja.

[ fgr ]

1. ötnél eggyel több (6). | rendsz. biz hat egyed v. (pénz)egység. hatért kínálják. | sorrendben a 6. óra, év, es. perc. hatkor kezdődik; hatban történt. | a hatos számú ház, helyiség. fő u. hat. | <pongyola haszn., hónap neve után:> hatodika. október hat. | hatodik. a hat (helyesen: hatodik) kerületben.

2. biz a hatos számjegy. írd le a hatot.

[ fgr ]